Szlovén túra - 5. nap, a tengerpart

október 15, 2021

Szuper esténk volt a Casino szállóban, erre jött reggel a szuper reggeli. Terülj-terülj asztalkám. :)

A COVID miatt kis korlátozásként, előre csomagolt volt pár dolog (csak, hogy ne szennyezzük a környezetünk, így minden kis zsömlét, péksütit, akármit külön benejlonzacskóztak, marhajó).

Egy dolog kicsit frusztrált engem, előző nap elkezdett fájni az Achilles inam, a cipő magas sarok rész kidörzsölte az elmúlt pár száz kilométeren. Ez reggelre sem javult meg teljesen, érzékeny volt a bokám -ráadásul mindkettő, egyformán. De hát fel nem adhatjuk, nem igaz? :)

Kilenc körül indultunk tovább. Perceken belül már az olasz részen tekertünk (a város közepént van a határ).

Innentől végig a tenger felé tekertünk. Kicsit elhibáztam az útvonal tervezést - nem szabad a bicikli utakban hinni, hanem a főút szélén kell tekerni. Errefelé az út szélén ott egy méteres sáv bicikliknek. A bicikliutak meg random véget érnek, netán susnyába vesznek -egyszer csak. Kétszer is belefutottunk ilyen gondba, de miután átálltunk a főúton haladásra már nem volt több gond.

Kellemes szakasz, folyamatos lejtés, tükörsima út, és a végén ott várt a tenger!

Duinoba érve megálltunk, hiszen nagyon jól haladtunk. És rögtön a parton be is toltunk egy csodás tengerparti (korai) ebédet. Micsoda szuper nap eddig!

Tovább indulva kezdődtek a problémák...

Robi és Csaba vérszemet kapott, és toltak egy 40-es átlaggal meghúzott szakaszt. Így szétváltunk. Emiatt egyszer mi vártunk rájuk, egyszer ők ránk de főleg nem találtuk egymást. Jó sok várakozással telt az idő. Aztán mikor végre ismét együtt haladtunk tovább jött a buli... Csaba defektet szerzett be.

És innentől kezdődött a nap szörnyű része.

3 belsőt használtunk el Csaba kerekéhez a következő órákban. Az icipici vastüskét csak órákkal később sikerült kitapogatni a külsőből. Persze használtuk a tömítő trutyit is - na az sem használt semmit se :D.

Aztán Triesztben azt hittük, hogy minden rendben lesz, hiszen nagyváros - na aznap egy vacak bicikli szervíz sem volt nyitva. Egy sem. Hétfő. Nincs munka hétfőn - hova gondoltunk????

Ezzel el is buktuk a nagy tervet, hogy időben Izolába érünk, és délután még lesz jó pár óránk fürödni a tengerben. Természetesen Triesztben megőrült az én biciklim sebesség érzékelője is, így nem volt rásegítésem - még jó, hogy az a város nem csak nem dolgozik hétfőn, de rettenet mennyiségű hegyre fel hegyről le szakasz van benne... Vicces volt :)

Utána ismét betekertünk Szlovéniába, kitudja már hányadszor...