Szlovén túra - 2. nap - Mangart

 Mangart - 2400m feletti hegycsúcs - jó lapos a teteje, fel lehet szinte a végéig tekerni (motorozni, autózni, sétálni). Hát irány a tető :) Itt jöttek az első gondok, első problémák - de persze az élmény megérte a szenvedést.

Reggel korán igen finom reggelit kaptunk, majd csomagostól átgurultunk a következő szállásra... Ezt lehet meg kell magyarázzam - COVID helyzet miatt (Robinak és nekem Sputnik oltásunk volt) Olaszországban nem mertünk rendes szállást foglalni Tarvisio környékén (ami az ideális lett volna a Mangart támadáshoz), így vissza kellett tekerjünk közvetlen a határ melletti szálláshoz, Szlovéniába. Amúgy az Olasz gumiszabályok közé tartozik, hogy saját közlekedési eszközzel utazva, ha a határ 60km-es körzetén belül marad valaki, akkor nem kell karanténba vonulnia - ha nem éjszakázik a határon belül. Szerintem nem biciklikre találták ki, de nekünk pont kapóra jött.

Így lehet, hogy komoly csomagok nélkül vághattunk neki a túránk leginkább hegyes részének, épp csak pár apróságot vittünk magunkkal. Össze is álltunk egy "itt még őszinte a mosolyunk" képpé reggel...

Mivel a határ egy kilométeren belül volt, nem volt nagy probléma, hogy Robinak csak ott jutott eszébe, hogy iratokat nem hozott magával, rohant is vissza érte. Azért lőttünk egy képet a bicikli utas határról - amúgy az olasz-szlovén határt körülbelül tízszer átléptük még...

Az aznapi út egyik legszebb része itt a legeleje volt - a Millenniumi vasútvonal helyett épített bicikli út, egyszerűen tökéletes minőség, széles, és nincs benne komoly emelkedő. Jól tekerhető.

Aztán Tarvisionál le kell térni a bicikli útról, és elindulni fel a Júlia-Alpok egyik hágóján át tovább... De előtte az első olasz cappuccino :)

Na, innentől esett az eső. Egészen a Mangart parkolójáig. Az út igen jó volt, de már nem bicikli út - forgalom alig. Amikor szép az idő, nagy élmény lehet - persze így sem volt szörnyű. Felvettük az esőkabátot - így hegynek felfelé aláizzadtunk. Legalább nem a hideg esőtől voltunk vizesek. 

Útközben van egy szinte elhagyott olasz bányászfalu, ahol finom vörösbort ittunk teljes 2 € a fél liter.

Tovább haladva gyönyörű táj mellett haladtunk, itt már nagyon hiányzott volna egy kis napfény.

Majd kis kanyargás után a Predil hágónál léptünk újra Szlovéniába. A határon 1900-as évekből származó elhagyott erődítmény. A határállomás is teljesen elhagyatott. Az eső tovább esik, a hágótól pedig elég meredek, kanyargós úton haladtunk lefelé.

És akkor elindultunk felfelé, elég kemény szakasz a vége. Az út folyamatosan erősen emelkedik, van olyan része, ahol alagút felett is alagút, önmaga fölé visszakanyarodik. Az eső még mindig esett, egyre hidegebb lett. Ahogy haladtunk felfelé a szél is egyre jobban fújt.

Aztán mikor felértünk, a parkolóba, levettem a vizes ruhákat átöltöztem szárazba. Tíz fok volt, orkán erejű széllel. A biciklire terítettem mindent. Fél óra alatt teljesen megszáradt.

Azért elég jól esett, hogy felértem, a látvány sem semmi, vigyorgok is - ja, a hegytetőn már az eső sem esett. Végre...

A parkolóból még volt az utolsó pár kilométer a hegytetőig, még kb 150 méter emelkedés, na erről egy videót is csináltam, unalmas 11 perces, de van benne egy kis hóban ugrálás is... (Július vége :) )

Ezt a részét Csaba megint elbledezte - neki már elege lett, és nem jött fel a tetőre a parkolóból...

Pár fotó a tetőről...

Miután kiörömködtük magunkat, hogy feljutottunk, és nagyjából megszáradtunk (kicsit be voltunk ijedve, hogy tuti a tüdőgyulladás, de végül ezt megúsztuk), indultunk is vissza a szállásra. 

Először lefelé a főútig, majd felfelé a hágóig, majd lefelé Tarvisioig. Ott végre vacsoráztunk - már nagyon kellett!

Itt beugrottunk boltba is, hogy legyen mivel ünnepelni a szálláson - mégiscsak megmásztuk azt a nyomorult hegyet, vagymiafene!

Mikor visszaértünk, jöhetett az utána fotó a csapatról - itt már kicsit fáradtabbnak nézünk ki...

Kemény nap volt, e-bike nélkül nekem nem is sikerült volna. Így is elfáradtam - rettenetesen. Persze Robi arcán látszik leginkább, ő az egész túrát rásegítés nélkül tolta...

Végelszámolás:

87.23km hosszon, 5:09:02 idő alatt, 1,870m emelkedést küzdöttünk le.

A túra strava linkje - nincs mit szégyellni rajta :)